Harcosok a világbékéért

   

A bomba után is kihajt a virág

72 évvel és 28 nappal Hirosima és alig pár órával az észak-koreai hidrogénbomba kísérlet után itt az ideje, hogy bemutassunk egy különleges tea hagyományt, ami a harcosok teájának művelőjéből a világbéke hirdetőjévé vált. Ez látszólag ellentmondásos, de a szamurájok gyakorlatilag háromszáz éven át csak "a tükörrel és bábokkal" harcoltak, a szamuráj hagyományok ápolása sokkal inkább az önképzést és a társadalmi rend fenntartását, mintsem konkrét harci cselekményeket, beleértve a harci készenlétet szolgálta.

A szamurájok hűbéres harcosok voltak és kezdetben nem sok közük volt a teaszertartáshoz. A XV. sz végén, majd a XVI. sz. első felében kialakult tea művészet és tea művelés a kereskedő polgárokon és zen szerzeteseken keresztül került be az új társadalmi rend kereteit kialakító katonák közé, akik sajátos játékszobát, férfias játékot, egyben egzisztencialista filozófiaként művelték komolyan, és persze urukat követve elkötelezetten. Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy a szamurájok tömegesen foglalkoztak volna teával. Az új uralkodó osztály köreiben egyre inkább elterjedő tea (olyan volt ez, mint a mai újvállalkozóknak és uraknak a motorozás, no meg persze a foci) viszont idővel életre hívta azt az irányzatot, ami a szamuráj hagyományokat ötvözte a szikár, befelé forduló, meditatív teával.

Ueda Sōko Ryū

Összességében egy immár 400 éve működő kulturális tradícióról van szó, nevezetesen egy szamuráj teaiskoláról, amit Ueda Sōko Ryū 上田宗箇流  néven Ueda Sōko szamuráj nagyúr hagyott ránk.  Ueda Sōko  a Japánt politikai egységgé kovácsoló Toyotomi Hideyoshi hűbérese volt. Ahogy a japán tea aranykorszakában bevett szokás volt, a legfőbb nagyúr közvetlen közelébe tartozó katonák és urak, majd egyre szélesebb körben a többi nagyúr is komolyan foglalkozott teával és más művészetekkel. Ueda például egészen kiemelkedő szímvonalon parktervezéssel(!), ebben és a teéban Furuta Oribe és Sen no Rikyu voltak a mesterei. A Toyotomi klán vereségét követően 1619-ben Hirosimába költözött, ahol Asano Nagaakira alatt szolgált. Hűbérbirtoka 17000 koku rizs jövedelmet biztosított neki és Nyugat-Hirosima (Geishsū) legbefolyásosabb hűbérurává vált. A hierarchiában alatta szolgáló hűbéresek és támogatói a tea művelésében is szolgálók és közvetítők voltak. Az Ueda iskolában a nagymester kívül maradt a tanítás, tudásátadás napi rutinján. A megszokott alárendelt iemoto hierarchia helyett az Ueda klán két családot alkalmazott a tanításra, a napi ügyek intézésére és a teaiskola fenntartására, akik maguk is számon tartották a családfőik által fémjelzett generációikat.

A XIX századra a tea Japánban megszokott mester-tanítványok öröklődő ún. iemoto rendszere válságba került, belterjessé vált. A szamuráj hagyományt a teával összeházasító Uedo iskola eltérő tanítási rendszere - az tehát, hogy nem egy egyenes ágú hierarchia, hanem az iemoto alatt dolgozó "külsős, vállalkozó" tanítók foglalkoztak a tanítással - lehetővé tette, hogy a nem szamuráj, egyszerű állampolgárok, és egyre növekvő számban a városlakók is csatlakozzanak a mozgalomhoz. Ez rendkívüli mértékben növelte az iskola ismertségét és népszerűségét.  Ha már igazi szamuráj nem lehettél, a teában lehetséges volt ennek az életformának a megélése.  A legmagasabb fokozat a Shin Daisu volt, amit az iskola még Oribétől kapott, természetesen mindig családon belül maradt, de a többi fokozat elérhető volt bárki számára.

Japán nyugatosodása idején az eredeti hűbérviszonyok eltűntek, feloldódtak, a nagymesterek is egyszeriben munkanélküli polgárokká váltak. Az éppen szolgálatban lévő 12. nagymester Ueda Yasuatsu megfelelő kompromisszumként visszavonult a világi élettől és Joo néven  buddhista szerzetesnek állt. Szerzetesként is megmaradt a tea gyakorlása mellett a kiszolgáló, tanító családok pedig továbbvitték az iskolát, ami ma is működik.

Békés harcosok·      

   Alapjaiban az Ueda iskola az Omotosenke hagyoményaira épül. A harcosok teája  (bukeh-cha) , mint minden teaiskola kis részletekben különbözteti meg magát más teahagyományoktól. Így például a teakészítés szabályai, a meghajlás és sok más részlet eltérőek más iskolákétól és eltérnek a férfiak és a nők esetében. Mivel a szamurájok harcosok voltak és fegyverük is volt, a kézmozdulatok is eltérnek a szokásostól. Bár kardot és fegyvereket már 500 éve nem lehet a teaházba vinni, a szamuráj teaiskola az eszközök kezelésében úgy tesz, mintha a bal oldalon ott lógna a kard, ezért a jobb oldalon tart mindent, ott hajtogatja a kendőt is. A harcosság egy csomó más részletben testet ölt. A férfiak úgy tartják az eszközöket, mint minden más használati eszközt, minden a harcnak és a felkészültségnek van alárendelve, a hishaku úgy lebeg a kezükben, mintha a szárat fognák lovaglás közben. Ez az egyedüli teaszertartás, ahol együtt tanítják a mozdulatokat és a légzést. Paradox módon a harcosok teaiskolája fekteti a legnagyobb hangsúlyt a belső figyelemre, a közös, harmonikus, együtt figyelő légkör megteremtésére. 

A harcosok teája külsőségeiben is nagyon különböző. A megszokott rusztikus, szürke háttérbe olvadó wabihoz képest a szamurájok teája ünnepélyes, fényűző, gazdag.

A bomba

   Az Ueda család 250 év után 1871-ben (Meiji 4. éve) hagyta el a hirosimai kastéyt és vomult vissza előbb második (nyári) otthonukba, majd később Hirosima Furue (古江) negyedébe. Itt érte őket az 1945. augusztus 6-i atomtámadás, ami teljesen elpusztította az eredeti székhelyül szolgáló Hirosima Kastélyt, de megkímélte az új teaházat és lakókörzetüket, a család tagjai is túlélték a katasztrófát. Az iskola múzeumi értékű tárgyai, művészeti alkotások, régi kéziratok az új, Miyajima székhelyen túlélték az atomtámadást. A nyolcvanas években kezdődött és 2008-ban fejeződött be a jelenlegi nagymester 16.  Ueda Sōkei 上田宗冏 vezetése alatt az eredeti teaiskola, teaház, kert, stb rekonstrukciója.  Mint az atomtámadásban érintett város polgárai, az egész Ueda iskola a tea és a béke tanítójává és hirdetőjévé vált. 

Ueda Ryū minden évben külföldi és japán hallgatók százainak szolgál fel teát a támadás évfordulóján. 

 

 A ma is működő iskola ausztrál ágát egy fiatal művész Adam Sōmu Wojcinski vezeti, aki egyben az iskola nyugati terjesztésében is aktív szerepet vállal, a 16. nagymester közvetlen tanítványa, külföldiként először kapott tea nevet: 'Sōmu 宗夢 ' „álomforrás”.  Szamuráj vagy sem, Adam különleges alkotásokat hozott és hoz létre, amiből a cikkünkben szemezgethetnek.

Társzerzője a tea audio podcastnek, amit itt találnak

A teaiskola japán oldala itt látogatható.

Az angol oldal pedig emitt. 

 

 

Viewing Thick Tea Equipage 御三器の拝見・Ueda Sōko Ryū from Adam Sōmu Wojciński on Vimeo.